A muzeális járművek jövője - új FIVA stratégia

A Torinói Charta kulturális örökségi státuszt igényel a muzeális járművek számára

Tudósítás Heiner Jakob tollából a Torinói Charta Munkacsoport kiegészítéseivel

A Torinói Charta célja a muzeális járművek védelme a világszerte jelentkező korlátozásokkal szemben. Meghatározza azt az árat is, amit a muzeális járművek iránti rajongók fizetni kénytelenek, hogy járművük elérje ezt a státuszt: nem többet és nem kevesebbet, mint egy sor magától értetődő érték elfogadását.

Az a mód, ahogy egy társadalom a mobilitást ünnepli, korábban és jelenleg is része kulturális szövetének. A járművek és azok használata szorosan kötődik a társadalom fejlődéséhez. Manapság egyre többen érdeklődnek a muzeális járművek iránt és szeretnének maguk is tulajdonosai lenni egy ilyen járműnek. Egészen a legutóbbi időkig a muzeális járművek gyűjtése és restaurálása egy kisszámú idealista hobbija volt. Mára a muzeális járművek rajongói világméretű mozgalmat alkotnak, melynek történelmi és gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Azonban a muzeális járművek közúti használatát az egyre szigorodó és mindig bonyolultabbá váló szabályozók ellehetetlenítik.

Számtalan országban vannak kivételek és különleges követelmények a közúton közlekedő muzeális járművekre. A muzeális járművek világszövetsége, a FIVA most azon fáradozik, hogy kidolgozza a muzeális járművek közúti közlekedésének globális stratégiáját a nemzetállami korlátozások egyre szorosabb ölelésében.

Az 1966-ban alapított FIVA (Fédération Internationale des Véhicules Anciens) brüsszeli székhellyel 75 tagszervezeten keresztül 60 országban van jelen és 1,5 millió járműrajongót képvisel.

Az egyes országokra alkalmas megoldásokkal szemben a FIVA globális megoldást keres. Az alap az UNESCO 1970. november 14-én kelt konvenciója a kulturális javak illegális importjának, exportjának és tulajdon átruházásának megakadályozására alkalmazott intézkedésekről, melyet a 120 aláíró országban nemzeti szabályozásba öntöttek. A nemzetközileg elismert és országonként becikkelyezett UNESCO kritériumok nagyon közel állnak a nemzeti szabályozásokhoz. Ez ad a FIVA stratégiájának megfelelő lendületet.

A FIVA stratégiájának alapja

Az UNESCO Konvenció meghatározza a kulturális javak fogalmát és különféle kötelezettségeket ír elő az egyezményben részes államoknak ezek védelmére. Meghatározza egyben a főbb irányelveket is. A Konvenció aláírásával és kihirdetésével az államok kormányai biztosítják azon kritériumok és további charták érvényesítését, melyet az UNESCO ezen elvek alapján akkor vagy a későbbiekben elismer.

Minthogy az UNESCO kritériumai ingatlanokra lettek kidolgozva, ezért szükséges ezek hozzáigazítása a járművek mobilis követelményeihez, hogy használhatóvá váljék a FIVA számára. Ez az adaptáció semmi újat nem rejt. 2002-ben már megszületett a Barcelona Charter (muzeális hajókra) és 2005-ben a Riga Charter (muzeális vonatokra), amely lefektette az alapokat és megmutatta, hogy a kulturális örökség elvei sikeresen alkalmazhatók működő járművekre, egyben figyelembe véve a tulajdonosok aggályait és a biztonsági szempontokat is. A FIVA semmi olyat nem akar feltalálni, amely példa nélkül áll. A FIVA csupán erős partnereket keres annak megvalósításához, hogy a muzeális járművek mozgásban maradhassanak világszerte szilárd jogi alapokon.

Annak érdekében, hogy a mobil örökségünket képező járművek széles körben elfogadott védelem kiváltságát élvezhessék, világos definíciókra és kötelező érvényű kritériumokra van szükségünk. A Torinói Charta ennek jegyében ad definíciókat és kritériumokat.

Egy ilyen jövőbeni UNIESCO kritérium rendszer elfogadása és alkalmazása mobil örökségünkre el fogja választani a búzát az ocsútól és a muzeális járművek egész rendszerét átláthatóbbá teszi. Hamisítványok vagy olyan járművek, melyek a gépészeti tartalmuk vagy külső megjelenésük jelentős átalakítása után elveszítették történelmi jelentőségüket, nem kerülhetnek muzeális járműként regisztrálásra.

Thomas Kohler FIVA igazgató, a Charter kezdeményezője, ezt így egészítette ki: ?Meg kell értenünk azt a hazugság mennyiséget, amely a muzeális járműtulajdonosok körében jelen volt és van, hogy az emberek milyen gyakran próbálnak meg hamisítványokat forgalomba hozni eredetiként. Az nincs összhangban a FIVA szabályokkal, hogy négyajtós szedánokat versenyautóvá építenek át az alvázuk megrövidítésével. A FIVA Alapszabályának 4.2. pontja (mindenféle muzeális jármű restaurálásának, megőrzésének, használatának és dokumentálásának elősegítése) világosan kirekeszti ezt a szervezet céljai közül.

A jelenlegi helyzet

2010 október 30-án Thomas Kohler (Svájc) FIVA igazgató a szervezet ljubljanai éves kongresszusán terjesztette elő az általa kezdeményezett és szakértők egy csoportjával készített Charta tervezetét. Az alapvető elvek megfogalmazása Torinóhoz kötődik, melyek a FIVA olasz képviselő szervezete, az ASI és a FIVA közös rendezvényein formálódtak meg. Innen a Charta elnevezése.

Thomas Kohler FIVA igazgatónak, a motoros bizottság vezetőjének, aki egyben az egyik svájci történelmi járműszövetség (FSVA) elnöke is, a létrehozásban segítségére volt a jól ismert restaurátor Gundula Tutt, valamint Rainer Hindrischedt (DAVC, Németország), a FIVA műszaki bizottságának vezetője 2010 őszéig, valamint Mark Gessler (USA), aki Hindrischedt urat követte a műszaki bizottság élén. A FIVA elnöke Horst Brüning szintén végig figyelemmel kísért minden lépést.

Jelenleg a Torinói Chartát világszerte tanulmányozzák a FIVA tagjai. A következő évi rendes közgyűlésen kerülhet elfogadásra. Jelenlegi formájában a Charta három oldalas, egy bevezetőből és 15 pontból áll.

A Charta célja az, hogy a muzeális járművek történeti lényege változatlanul megőrizhető legyen, továbbá, hogy aktív használatuk, fenntartásuk, konzerválásuk, restaurálásuk és javításuk révén az eljövendő generációk is élvezhessék ezeket a kulturális kincseket.

A Torinói Charta meghatározása szerint a muzeális járművek gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a személygépkocsikat, a motorbicikliket, a haszonjárműveket, a trélereket, bicikliket és más mechanikusan meghajtott járműveket, de a rögzített pályához nem kötött egyéb járműveket is, melyeket gőz, elektromos áram, fosszilis üzemanyag vagy izomerő hajt.

A Charta vonatkozik műemlék épületekre és létesítményekre is, melyek közvetlenül kapcsolódnak muzeális járművekhez, így gyárakra, üzemanyagtöltő állomásokra vagy egyedi utakra vagy útvonalakra. A Charta célul tűzi ki a hagyományos kereskedelmi eszközök és technikák védelmét is, továbbá a muzeális járművek gyártási és működtetési ismereteit és az ehhez szükséges szakipari tudást.

A Charta meghatározza az általa használat fogalmakat és elmagyarázza, hogy muzeális járművek esetén mi a jelentősége az ápolásnak, fenntartásnak, konzerválásnak, restaurálásnak és javításnak, továbbá hogy miért fontos a kulturális örökség kínálta kiváltságok eléréséhez szükséges követelmények teljesítése.

A Charta 15 pontban összefoglalja a muzeális jármű mozgalom jövőjének alapjait és pilléreit.

A Charta célja a járművek közérthető védelme és történetük megőrzése materiális és szellemi dokumentumokban, továbbá a társadalomhoz fűződő kapcsolatukban. Célja továbbá a muzeális járművek használatának biztosítása, különösen közúton, valamint a hagyományos szakmai tudásanyag továbbadása a jövendő generációk számára. A járművekre vonatkozó dokumentáció és maga a járműtörténet együtt őrzendő biztonságos helyen. A legfontosabb rendezőelvek az átláthatóság, a restaurálási események precíz hosszú távú dokumentálása és a történelmi hűség. A Charta megszólítja a hatóságokat és szervezeteket és a közhasznú státusz érdekében emel szót. A kutatók számára nyitva álló gyűjtemények, eredeti gyári dokumentációk, sémák és dokumentumok kulturális védettséget kell élvezzenek.

Annak bemutatására, hogy a Charta a mindennapi életben is használható, a FIVA egy kisebb kézikönyv kiadását tervezi esetleírásokkal és praktikus műhely tanácsokkal.

Összegzés

A FIVA stratégiát fejleszt ki annak biztosítására, hogy a muzeális járművek szerte a világon megőrizhetőek legyenek mint rendszámmal forgalomban lévő közlekedési eszközök.

Diplomáciai szinten a FIVA arra törekszik, hogy ezt az UNESCO 1970. november 14-i konvenciója alapján érje el, mely a kulturális javak tiltott exportjának, importjának és tulajdonos váltásának megakadályozását szolgáló intézkedésekről szól, és amelyhez 120 ország csatlakozott.

A Torinói Charta a mindennapos tapasztalaton alapul. A FIVA-n belüli nemzetközi egyeztetést követően a Charta lesz a muzeális jármű mozgalom nemzetközi kötelező referenciakönyve.

A Charta szót emel a magától értetődő értékek újbóli felfedezéséért és megmutatja az utat a cél sikeres eléréséhez. Amennyiben a FIVA stratégiája sikeresnek bizonyul, úgy az egész muzeális jármű mozgalom számára emelt mérce magasabbra emelkedik. Sokan nagyra értékelik majd ezt, mások kevésbé. Pontosan ezért van szükség a Chartára.

Thomas Kohler

FIVA Director